Klónozás...

Milyen jó lenne ha tudnám magamat klónozni...
Az egyik kolléganőm a héten szabin van, mivel őszi szünet van. Így helyettesítek ortopédián, de ezzel együtt engem is kell helyettesíteni az endokrinon. Na itt borult ki a bili. Mikor meglátta a dokinő, hogy nem én vagyok, és ki helyettesít kiakadt. Irány fel a főnökhöz... De mit tud csinálni Ő??? Nagyon semmit. Mert mint mondta én kirázom a kisujjamból az ortopot, és időre végzünk, addig mással sokkal hosszabb a rendelés.
Erre jön a doktornő akivel az ortop rendelem, tavaly együtt rendeltünk, hogy olyan jó lenne ha maradnék mellett és együtt rendelnénk mert sokkal gyorsabb, és neki kevesebbet kell írni, figyelhet a betegre.
Akkor ne beszéljünk még három orvosról (gasztro) akik ragaszkodnak hozzám...
Természetesen van kolléganőm akinek a  munkáját én sem tudnám csinálni. Mert sose csináltam, mert azt sem tudom mikor mit kell csinálni.
Október elején volt egy kiakadása a főnénimnek, mondhatom féltékenységi jelenetnek is... Hogy engem két munkacsoport is elvitt konferenciára, és neki ilyen munkatársa még nem volt. Nem teszek én azért semmit, hogy szeressenek velem dolgozni... Vagyok, és csinálom a dolgom.
Ugye sok ember nem tud azzal mit kezdeni, hogy utálják. Én meg nem tudom klónozni magamat, hogy mindenki örüljön annak aki vele dolgozik.
ui: Reggel jött egy sms... Ügyeletből, megkérte az egyik orvos a másikat, hogy cseréljenek, erre leesett, hogy akkor velem fog dolgozni. Örömét írta le...
Ott is szeretnek! :)