Ma van advent első vasánapja... Egyre közeleg a karácsony. Gyerekkoromban imádtam. Ilyenkor már , mikor anyukámék késöbb értek haza és egyedül voltam nyitogattam a szekrényajtókat, kutattam, kerestem. Sose bírtam a titkokat. Persze azóta megtanultam, hogy adni sokkal nagyobb öröm, sokkal élvezetesebb azt látni, hogy a másik örül neki, tetszik neki, és meglepődik.
Én megkaptam álmaim egyik ajándékát, egy mosogatógépet. Így megbeszéltük drágával, hogy nekem ne vegyen semmit. A gyerekeket lepjük meg, de mi felnöttek vagyunk, ha valamit szeretnénk úgyis megbeszéljük és megvesszük.
Lányom már 2 éve rágja a fülemet egy Nintendo Wii-ért. Nekünk ez nem csak játék, hanem fejlesztő eszköz is. Főleg a FITT része. Megbeszéltem vele még az év elején, hogy megkérjük a mamáék Jézuskáját hogy lepje meg vele az idén. Elrebegte a szüleimnek mit szeretne, és mikor kicsit elöbb mentünk, mint ahogy igértük, apukám haza állított a játékkal. Úgy kellett behozni, hogy Titi ne vegye észre. Sikerült. Sőt. Utána még elhoztam magunkhoz mert ki kellett probálni. Így Titinek meglesz az óriási öröme karácsonykor.
Remélem időnként engem is hozzá enged férni, mert nekem is jót tesz. Lehet sokat nevetni, és fogyni vele...:)
Köszönjük Jézuska földii helytartói, drága szüleim!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése