2010. július 29., csütörtök

Az életünk...

...zajlik. Nem kicsit.

Nyár van. Titi táborban. Július elején volt először. Akkor próbálta ki. Nagyon tetszett neki. Szerencsére olyan társakkal került össze akiket szeret és a nevelő aki velük volt Ő is a szíve csücske. Nagyon jól érezte magát. íez sporttábor volt, ahol naponta mentek Vácra úszni, lovagoltak és kajakoztak, kenuztak egy-egy már több éve kajakozó-kenuzó gyerekkel egy hajóban. Integrálódtak!! Végül is ez az élet rendje. Azért mert Ők a mozgásukban korlátozottak, attól még teljes értékű gyerekek.

Miután hazajöttek volt anyukámnál "megőrzésen", meg egyedül otthon is. Szerencsére az egyedüllét otthon is teljesen működőképes. Számítógépen néz meséket, olvas, Tv-t néz. Kaja , inni való odakészítve.

Lassan megy az idő és újra eljön a tábor ideje... Tegnap elment Titi alsós táborba. Kedvenc barátnőjével egy szobába, és kedvenc tanár nénijével.

Drágának új munkája van. Nem Ő kereste, hanem Őt keresték meg. Ráadásul egy mai beszélgetésből kiderült, hogy aki odahívta az mellette áll mindenben. Szerencsére Ő a főnök...:-)
Ami jó, hogy az elöző munkahelyén a főnökével megmarad a jó kapcsolata.

Augusztusban rengeteget fogok dolgozni... nem baj!!!
De jövőhéttől szabi!!!!!!

Úgy volt, hogy jönnek Drága gyerekei... Hát kedves exe, most is megbolondult...
Majd kialakul valami... Unatkozni nem fogok az már biztos!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése