2010. augusztus 8., vasárnap

Akkor...

Szóval itt, folyt.köv.

Lehet itt nem fog olvasni a kutya sem, de fél információkat sem fog mondani Drágának...
:-)

2010. augusztus 6., péntek

Élet...

Titi hazajött a táborból. Nagyon jól érezte magát! 1 hét buli!
Megy jövőre is!

Szombaton megy a szerelméhez, ott lesz szerdáig. Majd valemddig itthon, aztán 18án este viszem a szüleimhez, és megy 10 napig nyaralni velük Keszthelyre. Ide: www.hotelovit.hu

29-én beiratkozás, majd 30-tól suli. Mi ezt a 2 napot amit ilyenkor járnak megkapjuk szünetnek. Valamelyiket megtoldják vele... A suliban fontos, hogy péntekkel kezdődjön a szünet és vasárnappal fejeződjön be, mert aki bentlakásos így tudják csak hazavinni. Egy kívétel van csak a húsvét, de ott meg megszokták adni a hetet , a húsvét hétfőst...

Holnap meló....

Jogi segítség...

Időnként erre is szükségem van/ lenne.

Ilyenkor áldom az eszem, hogy nem futamodtam meg...

Történt az, hogy elváltam... és hiányozni kezdett valaki mellőlem... Jöhet a társkeresés... Mivel se fiatal nem vagyok már, se diszküba járós, így maradt a net...

Az első próbálkozásom nem járt sikerrel, majd a második sem.
De a harmadik... www.lovebox.hu egy kis reklám...:-)
Szóval ide beregisztráltam, kifizettem azt a napi 10 forintot amiért beszélgethettem, és lőn csoda valaki írt...

Mivel az egészségügyben dolgozom, és itt sok mindent megtapasztaltam, hamar kialakult az a tézisem, hogy akinek "DR" van a neve mellett azt kerülöm...

Szóval... Jött a levél, pár levélváltás után... Mivel foglalkozol??? Jogász vagyok...
Ajjaj!!! Bennem a nagy felkiáltó jel!!! DR!!!!
Találkozzunk... Hát legyen... Nem orvos, bármi kisülhet belőle...
Bár gond itt is adódott... akkor még házas volt! De találkozgattunk, beszélgettünk... Én közben kerestem , kerestem... Ő segített.... mellettem volt.
Egy beszélgetésünk során kérdeztem meg Tőle...- Miért nem válsz el??? Hiszen nem működik... Nem jó... Te nem szeretnél Tőle gyereket...
Erre Ő: Hát még megpróbálja , hátha jó lesz... Megpróbálta ... Nem lett jó... 1 év múlva elvált.

Nekem jött Drága, neki meg jönnek- mennek a nők... de havi 1-2x leülünk beszélgetünk. Nekem létfontosságú, remélem neki is jó!
Ismer már mint a rossz pénzt, a szememből kiolvassa a gondolataimat...
Egy beszélgetés alkalmával megkérdeztem, hogy mi vagyok neki??? Erre Ő: a szívem csücske!

Szóval bármennyire ott a DR egy nagyon jó barátot kaptam vele...
De nem akarom jobban dícsérni mert csak nő tőle a "mája..."

Ha bármi bajom van, mondjuk jogi segítségre lenne szükségem, rögtön Őt hívom! Nekem megvan az a privilégiumom, hogy bármikor hívhatom, felveszi, vagy visszahív amint tud.

Heti 1 telefon beszélgetés az alap... Hát hétfőn is fel fogom hívni mert megint szükségem van a jogászságára...  Mint kiderült lehet, hogy nem... Megoldódnak maguktól eme kérdések...

Drágának visszatarták a fizetését... Megtehetik??? Háááát, nem tudom. Az a gáz, hogy a főnöke lakásában lakunk. Most , hogy új munkahelye van mennünk kellett volna, de maradhatunk, de mindent le kell nullázni, rendbe tenni. Azt gondolják, ha nem kapja meg a pénzét akkor abból levonják amit kell... De a havi számlákat , hogy fizessük be???

Na majd hétfőn kiderül....

Köszönöm R!!!!

Legkedvesebb barátnőmnek Ő a mumusa... legalábbis én mindig vele fenyegetem...
Erre Ő: Dr. Csernus 2 nem kell... :-)

2010. július 29., csütörtök

Az életünk...

...zajlik. Nem kicsit.

Nyár van. Titi táborban. Július elején volt először. Akkor próbálta ki. Nagyon tetszett neki. Szerencsére olyan társakkal került össze akiket szeret és a nevelő aki velük volt Ő is a szíve csücske. Nagyon jól érezte magát. íez sporttábor volt, ahol naponta mentek Vácra úszni, lovagoltak és kajakoztak, kenuztak egy-egy már több éve kajakozó-kenuzó gyerekkel egy hajóban. Integrálódtak!! Végül is ez az élet rendje. Azért mert Ők a mozgásukban korlátozottak, attól még teljes értékű gyerekek.

Miután hazajöttek volt anyukámnál "megőrzésen", meg egyedül otthon is. Szerencsére az egyedüllét otthon is teljesen működőképes. Számítógépen néz meséket, olvas, Tv-t néz. Kaja , inni való odakészítve.

Lassan megy az idő és újra eljön a tábor ideje... Tegnap elment Titi alsós táborba. Kedvenc barátnőjével egy szobába, és kedvenc tanár nénijével.

Drágának új munkája van. Nem Ő kereste, hanem Őt keresték meg. Ráadásul egy mai beszélgetésből kiderült, hogy aki odahívta az mellette áll mindenben. Szerencsére Ő a főnök...:-)
Ami jó, hogy az elöző munkahelyén a főnökével megmarad a jó kapcsolata.

Augusztusban rengeteget fogok dolgozni... nem baj!!!
De jövőhéttől szabi!!!!!!

Úgy volt, hogy jönnek Drága gyerekei... Hát kedves exe, most is megbolondult...
Majd kialakul valami... Unatkozni nem fogok az már biztos!

2010. június 29., kedd

Folyt....

Szóval nyaraltunk kicsit. Ami nekem annyira nem nyaralás, hiszen 4 gyerekről kell gondoskodni, terelgetni Őket.
Múlt hétt pénteken megtapasztalhattam milyen sokoldalú az én Párom. Fát vágott! Anyukájánál a nagy szél majdnem kidöntött egy fenyőt. Mivel elég veszélyessé vált ki kellett vágni. Megkérte a sogornőjét, hogy hozza át a fűrészt. Nekiállt és kivágta!!! Annyira büszke voltam rá!

Szombaton hazajöttünk, akkor kiment Drága a gyerekekkel a Kapcsolat koncertre.

Vasárnap gyerekek haza. Valahol örültem neki. Szeretem Őket, bár Zolival elég nehezen jövök ki. Most is az összepakolt ruhákat fogta és kiöntötte mert keresett valamit. Ezek apró dolgok de nagyon tudnak fájni.... Tudom, hogy nekik is nehéz, mert nehezen tudják feldolgozni ami történt a családdal. Remélem azért nem engem tartanak az "ok"-nak amiért nincsenek együtt a szüleik. A váláshoz szerencsére semmi közöm nem volt.

Tegnap munka, meg ma is, bár ma gyorsan hazajöttem , mert Titi most volt először egyedül itthon. Ráadásul reggel, nem találtam a kulcsomat így elég nagy frászban voltam egész délelött. De megtaláltam, így nyugi van.

Amilyen a szerencsém ma végre találkoztam volna a "szellemi irányítommal" huhh... milyen megtiszteltetés, hogy így hívom... de elesett az anyukája így szegény a Balesetiben tölti az estéjét... Pedig végre nézhettem volna a meccset...

Csütörtöktől Titi táborba megy. Kiváncsi leszek milyen lesz neki... Még sose volt. Sporttábor. Reggel 9-re mennek Vácra az úszodába úszni, majd ebéd, aztán a Dunán kajak "edzés", majd kis pihi után irány a lovarda... Unatkozni biztos nem fognak!!

2010. június 23., szerda

Pótlás...

Régen írtam... Nem történt említésre méltó dolog... Lehet más számára az, ami esetleg nálunk teljesen normális...

Na de most!!!
Apás hét van. Tehát gyorsan megnövekedett gyermekeim száma. 1-ről 4 lett.
Szombaton jöttek, vasárnap Drágával volt a 4 gyerek mert én dolgoztam. Hétfőn még otthon mert Titinek suli volt, elintéztük a suliban, hogy már kedden-szerdán már nem megy be.
Kedd reggel irány Szerencs. Tehát most itt.
Holnap megyünk a szerencsi közösségi fürdőbe. :-)

Ami még említésre méltó, hogy múlt héten kedden a Milleenáris parkban volt a Mozgi bemutatkozása. Gyerekek adtak műsort. Titi kezdte egy Zelk Zoltán verssel.
Aztán volt tánc, ének, vers, színdarab részlet.

Reméljük lesz belőle DVD és itthon élvezhetjük majd újra az előadást.
Elképzelhető , hogy a Duna Tv-n is bemutatják. Ha érdekel valakit talán ugyan azzal a címmel kell keresni, mint maga az előadás is volt... Boldog lelkel tánca

Folyt . köv.

2010. június 14., hétfő

Szív

Egy napon, egy fiatal megállt egy nagy város központjában és mondogatni kezdte a járókelőknek, hogy neki van a legszebb szíve a világon. Nemsokára nagy tömeg gyülekezett körülötte, és mindenki az ő csodálatos szívét bámulta. Semmi hibája nem volt az ő szívének. Egy karcolás, egy seb, egy repedés, semmi. Mindenki úgy találta, tényleg ez a legcsodálatosabb szív, amit valaha is látott... Az ífjú nagyon büszke volt a tökéletes szívére és továbbra is dicsérgette önmagát.
Egyszercsak a sokadalom közül egy öreg közeledett. Csendes hangú, mintha csak önmagához beszélne:
- És mégis, az Ő szívének a tökéletessége nem hasonlítható az én szívem szépségéhez...
Az összegyűlt tömeg kezdte az öreget figyelni, és az ő szívét. Az ífjú is kíváncsi lett, ki merészeli ezt tenni, össze akarta hasonlítani a két szívet.
Egy erős szívet látott, melynek dobbanásai messzire hallatszodtak. De tele volt sebekkel, helyenként a hiányzó darabokat másokkal helyettesítették, amelyek nem illettek oda tökéletesen, helyenként meg nem is pótólták, csak a fájó seb látszott.
- Hogy mondhatja, hogy neki van a legszebb a szíve? -suttogták az elképedt emberek.
A fiatal, miután figyelmesen szemügyre vette az öreg szívét, a szemébe nézett és nevetve megszólalt:
- Azt hiszem, viccelsz, öreg. Nézd az én szívemet- ez tökéletes! A te szíved tele van hegekkel, sebekkel- csak könny és fájdalom.
- Igen, szólt az öreg. A te szíved tökéletes, de soha nem cserélném el az én szívemet a te szíveddel.
Látod...minden seb a szívemen egy embert jelent, valakit, akit megajándékoztam a szeretetemmel - kiszakítok egy darabot és a mellettem élő embernek adom, aki néha viszonzásul ad egy darabkát az ő szívéből. Mivel ezeket a darabokat nem lehet miliméterrel mérni, ilyen szabálytalan lesz, de ezeket nagyon becsülöm, mert arra a szeretetre emlékeztet amit megosztottunk egymással.
Néha csak én ajándékoztam darabokat a szívemből, semmit nem kaptam cserébe, még egy darabkát sem a szívükből. Ezek a nyilt sebek, az üregek...hogy szeresd a körülötted élőket, mindig egy bizonyos kockázatot feltételez. Bár vérző sebeket látsz, amelyek még fájnak, mégis...azokra az emberekre emlékeztetnek, akiket így is szeretek, és talán egyszer visszatérnek, hogy az üres helyeket megtöltsék a szívük szeretetével.
Érted most, kedves fiam, mi az én szívemnek az igazi szépsége?- fejezte be az öreg csendes hangon, meleg mosollyal.

A fiatal, könnyezö arccal, bátortalanul odalépett az öreghez, kiszakított egy darabot az ő tökéletes szívéböl és reszkető kezekkel az öreg felé nyújtotta. Az öreg elfogadta és a szívébe rejtette, majd ő is kiszakított egy darabot az ő csupa gyötrelem szívéből és a fiatalnak adta. Igaz, hogy nem illett oda tökéletesen, de így is szép volt.
A fiatal bámulta a szívét, amelyre már nem lehetett azt mondani, hogy tökéletes, de szebb volt mint valaha. Mert a valaha tökéletes szíve most az öreg szívének a szeretetétől dobogott. Egymásra mosolyogtak, és együtt indultak útjukra.
Mennyire szomorú ép szívvel bandukolni az élet útjain. "Tökéletes" szívvel, amelyből hiányzik a szépség.