Karácsony közeleg...

...már megint régen írtam... pedig hiányzik... Időnként jön az ihlet, de mire ide ülnék, már csak 3 mondat marad... azt meg feleslegesnek tartom leírni.

Pénteken Titi nagylány lett. Ez jó... de kinek??? Nekünk nem. A betegségéből kifolyólag már tudtuk, hogy jönni fog, de bíztam benne, hogy minél jobban ki tudjuk tolni. Mivel még alacsony. Tudni kell, hogy mi lányok addig növünk amíg nem menstruálunk. Akkor a hormonok elkezdik lelassítani, és megállítani a növekedést.

Közel a jan 12, mikor jön a műtét. De elötte, még karácsony.
Sütöttem karamella pitét. Ez nálunk tradicionális süti. Mindig a nagymamám sütötte mert elég pepecs melo. Tavaly megpróbálkoztam vele sikerrel. Idén újra. Finom lett!!!

Bejgli. Szerintem idén kimarad. Pedig mennyi ideig kerestem, míg pont azt meg nem találtam amit a nagyim sütött. Majd jövőre jobban szervezem a karácsonyi sütés-főzést.

Gyerekek. Titi a héten a szüleimnél. Tegnap bejárták a lakótelepet. Voltak boltban, zöldségesnél. Gyalog! Ma meg elmentek anyu általános iskolai osztálytársához beszélgetni. Szépen lassan , de biztosan haladunk!

Munka. Na az most van dögivel. Mivel a két ünnep között nem dolgozok, így most kell teljesíteni. Mikor bent vagyok nem baj, ha dolgozni kell, de ilyenkor belegondolok, hogy holnap megint "lógni fog a belem"...

Karácsonyi készülődés

Ma van advent első vasánapja... Egyre közeleg a karácsony. Gyerekkoromban imádtam. Ilyenkor már , mikor anyukámék késöbb értek haza és egyedül voltam nyitogattam a szekrényajtókat, kutattam, kerestem. Sose bírtam a titkokat. Persze azóta megtanultam, hogy adni sokkal nagyobb öröm, sokkal élvezetesebb azt látni, hogy a másik örül neki, tetszik neki, és meglepődik.
Én megkaptam álmaim egyik ajándékát, egy mosogatógépet. Így megbeszéltük drágával, hogy nekem ne vegyen semmit. A gyerekeket lepjük meg, de mi felnöttek vagyunk, ha valamit szeretnénk úgyis megbeszéljük és megvesszük.
Lányom már 2 éve rágja a fülemet egy Nintendo Wii-ért. Nekünk ez nem csak játék, hanem fejlesztő eszköz is. Főleg a FITT része. Megbeszéltem vele még az év elején, hogy megkérjük a mamáék Jézuskáját hogy lepje meg vele az idén. Elrebegte a szüleimnek mit szeretne, és mikor kicsit elöbb mentünk, mint ahogy igértük, apukám haza állított a játékkal. Úgy kellett behozni, hogy Titi ne vegye észre. Sikerült. Sőt. Utána még elhoztam magunkhoz mert ki kellett probálni. Így Titinek meglesz az óriási öröme karácsonykor.
Remélem időnként engem is hozzá enged férni, mert nekem is jót tesz. Lehet sokat nevetni, és fogyni vele...:)

Köszönjük  Jézuska földii helytartói, drága szüleim!!!

Klónozás...

Milyen jó lenne ha tudnám magamat klónozni...
Az egyik kolléganőm a héten szabin van, mivel őszi szünet van. Így helyettesítek ortopédián, de ezzel együtt engem is kell helyettesíteni az endokrinon. Na itt borult ki a bili. Mikor meglátta a dokinő, hogy nem én vagyok, és ki helyettesít kiakadt. Irány fel a főnökhöz... De mit tud csinálni Ő??? Nagyon semmit. Mert mint mondta én kirázom a kisujjamból az ortopot, és időre végzünk, addig mással sokkal hosszabb a rendelés.
Erre jön a doktornő akivel az ortop rendelem, tavaly együtt rendeltünk, hogy olyan jó lenne ha maradnék mellett és együtt rendelnénk mert sokkal gyorsabb, és neki kevesebbet kell írni, figyelhet a betegre.
Akkor ne beszéljünk még három orvosról (gasztro) akik ragaszkodnak hozzám...
Természetesen van kolléganőm akinek a  munkáját én sem tudnám csinálni. Mert sose csináltam, mert azt sem tudom mikor mit kell csinálni.
Október elején volt egy kiakadása a főnénimnek, mondhatom féltékenységi jelenetnek is... Hogy engem két munkacsoport is elvitt konferenciára, és neki ilyen munkatársa még nem volt. Nem teszek én azért semmit, hogy szeressenek velem dolgozni... Vagyok, és csinálom a dolgom.
Ugye sok ember nem tud azzal mit kezdeni, hogy utálják. Én meg nem tudom klónozni magamat, hogy mindenki örüljön annak aki vele dolgozik.
ui: Reggel jött egy sms... Ügyeletből, megkérte az egyik orvos a másikat, hogy cseréljenek, erre leesett, hogy akkor velem fog dolgozni. Örömét írta le...
Ott is szeretnek! :)

Kedves BOSZORKÁNY!!!

Szerdánként 3ig dolgozom, ilyenkor söprés Titiért aki pont addig úszik és mire odaérek épp megérkezik Ő is a Zsibongóba.
Jövünk haza és mondom neki, hogy pénteken megyek kardiológushoz. Kérdi miért? Mondom, hogy azért mert magas a vérnyomásom. Erre Ő: ...és akkor ott stabilizálni fogják???
Egy közel 11 évesnek , hogy jut ilyen szó az eszébe????

..és amiért BOSZORKÁNY...
Mivel úszott így nem csinálta meg a suliban a házi feladatát. Ez itthonra maradt. Matek... Összeadás... Kéri, hogy segítsek... Na összeadni nem tudom helyette... Kiborul... Hisztizik... és megmagyarázza... Nekem meg az összes hajam szála az égnek ál...

Érthetetlen...

Ma reggel fél elött 5 perccel anyukám keres telefonon... Nem is gondoltam bele, hogy ez rosszat jelenthet... Pedig...
Éhgyomorra, alig alvás után jól lebaszott...
Van egy lakásom melyben a nagypapám él, anyám apja, és én az unoka ki nem keveset dolgozik mikor megyek takarítani....
Idáig bárkinek meséltem csipőből a kérdés, miért nem Ő megy??? Az apja....
Lehet ez így lenne normális???

Na mindegy...

Persze jött az adalék... Miért dolgozom ennyit, miért nem vagyok többet Titivel??? Miért kérem meg Őket meg a barátaimat, hogy vigyázzanak rá miközben mi dolgozunk???

Nem is értem...

65 ezer forint mire elég??? Semmire...

Megbeszéltük Drágával, hogy Ő fizeti a rezsit én a kaját...  de hó végére már nekem sem fussa, Ő is beszáll, meg tankol az autóba... meg kereket cserél, meg otthon marad ha jön a szerelő...

Mert ugye ez az Ő idejükben sem volt másképp, csak lehet elfeledkezik, hogy mikor én kislány voltam az összes hétvégén a nagymamámnál voltam, az összes szünet első napjától az utolsóig. Akkor miért baj, ha a Titi is éli az életét...
Tudom, az, hogy a barátja akinél alszik időnként fiú... Titi meg lány. De Ők még csak beszélgetnek, semmi eszükbe sem jut amihez a szexnek köze lenne....

...ezt most jó volt így kiadni  magamból...

Elmaradtam...

Ne haragudjatok... Nem direkt van, de sokszor se időm se kedvem összeszedni az agyamat és írni. Sokszor az érzéseimet sem nagyon tudom megfogalmazni.
De megpróbálom összefoglalni mi is volt idáig.
Valahol a szülinapom körül hagytam abba. Megrázott, hogy 35 éves lettem. Furcsa érzés, hogy elmondhatom magamról, hogy jó esetben leéltem az életem felét, még kb ugyan ennyi van hátra. 4 év után végre megértem, hogy a szüleimmel ünnepelhettem. Idáig mindig akkor mentek nyaralni mikor e nemes nap volt. Elhívtak minket a Trófeába. Ettünk egy jót és beszélgettünk. Kellett már.
Aztán  mentek a napok, mígnem az én édes Drága párom elő nem állt az ötlettel, hogy menjünk be egy műszaki boltba és nézzük meg a mosogatógépeket. Néztük, kerestük... aztán találtunk egyet ami nagyon megtetszett, csak drága volt.
De! Drága haza , és talált egy netes oldalt ahol jóval olcsobban hozzá juthattunk.
Így október elején egy szép szombat délelött mosogatógép tulajdonosok lettünk!!! Ezzel egy nagy álmom vált megvalosulttá. Nyáron anyámáknál lakásfelújítás volt... Ők vettek mosogatógépet , én kb 6 éve könyörögtem nekik érte... Dehát... Nem baj! Mi is elértük. Igaz jó sok hétvégéje  ment rá Drágának dolgozással, meg persze én sem szoktam unatkozni és 6-9 napot ügyelek, így talán segítetettem neki ezzel is.

Megkérdeztem az én Drága lányomat, hogy mit gondol Drágáról. Azt mondta, hogy az apjának tekinti kivéve mikor nevelni kezdi. De ez a kisebb rész. :)

A csúcs ma volt... Kiakadtam.
Voltam olyan kedves, hogy adtam eg yapukának egy időpontot úgy, hogy magat írtam be helyette, mert nem tudot TAJ számot mondani. Ma felhívott, hogy jöhetnek-e. Mondtam nem akkor , hanem korábban kéne mert a doktornőnek el kell mennie, erre Ő felkapta a vizet, és elkezdett velem veszekedni. Még alternatívát is ajánlottam fel. A vége aztán az lett, hogy lehívtam a főnökemet és Ő megnyugtatta az Urat... én meg sírtam a széken...
Ritka az mikor kihoznak a sodromból... A doktornő akivel rendeltem, még Ő is mondta, hogy mennyir enyugodt és kedves voltam a  pasival akivel beszéltem... Csak nem volt eredménye.
Az a baj, hogy mivel "hisztivel" és a másik kiakasztásával elérte a pasi amit akart... Ez máshol nincs...

Na egyelőre ennyi... Most megpróbálok aludni kicsit, remélem a gyerekek is ezt teszik! :)

Jeles nap

ez a mai.

Sokáig vártam ezeket a napokat, mert élveztem, hogy engem ünnepelnek. De valahogy ez mai megviselt kicsit lelkileg. Olyan érzés mintha  a fél életemet leéltem volna már.

Majd holnap folyt... Itthon terror van. :-)